Reggeli a dunaparton

Először a troll-fizikás képekkel találkoztam, és fogadtam őket nem sok lelkesedéssel, mert hamar felfedeztem a silány rajz és a silány poén közti egyenesarányú összefüggést. Aztán jöttek a "meme"-ek, amik helyenként viccesek voltak, helyenként nem, és igen sokszor tini szintű poénoknak adott teret. Plusz, Spongyabobot utálom, teljes szívemből. Valahogy ezek kombinációjából mégis előállt valami, amin mindig kuncogok, ha meglátom:

A szobahőmérsékletnek is relatív fogalomnak kellene lennie. Elvileg 20-24 fok, gyakorlatilag télen 18-20, nyáron 28-30. El kellene ide egy legyező. Igaz, lehűteni nem hűti le a levegőt, de megmozgatja, és emiatt hűvösebbnek érzékeljük. Ugyanakkor, a mozgó koordináta rendszerek téziseinek értelmében mindegy, hogy a levegő mozog-e, vagy mi magunk. Beültem hát a céges klubszobában felszerelt függőszékbe, és inverz legyezőként mozgásba indultam.

A Prometheus (3D) egy borzasztó film. Ha lenne harmadik kezem, azzal is a fejemet fogtam volna. Csodálkozom, hogy annyi ember dolgozik a filmen, mégsincs egynek sem bátorsága odamenni Ridley Scott-hoz, és azt mondani: "Ember, ez egy fos. Millióan fogják megnézni, mert szép, és 3D-s, de akinek az IQ-ja 70 felett van, az ki fog röhögni."

Úgy döntöttem, ketté választom a naplómat. Ez legyen egy szűrt, vidámabb folyam. Ha valakit érdekel, hogy egyébként hogy érzem magam, és hogyan rinyálok / lamentálok a világról, bal oldalt a linkblog felirat alatt meg fogja találni a megfelelő linket.

A mizantrópoknak van igazuk.

Néha sajnálom, hogy ember vagyok, és nem pl. moszat.

A sértett ember a legkárosabb. A gyűlölet ellen nem lehet védekezni. Az emberek ma már nem kérdeznek, hanem vádolnak.
"Hogy törhetted el a vázát?!" ahelyett, hogy "Te törted el a vázát?"
"Undorító vagy, hogy nem mondtad korábban!" ahelyett, hogy "Tudtad korábban?" 
A gyűlölet segít túljutni egy törött tárgyon, egy emberi csalódáson.

Van, aki szerint kedves vagyok, van, aki szerint gonosz. Pedig se gonosz, se kedves nem akarok lenni. Szerencsére legalább az egyikük téved. 

A társkeresés nem nekem való. Nem szeretek magamnak sem fájdalmat okozni, de másoknak meg főleg nem. Én utasítottam most vissza valakit, akit alig ismertem, mégis teljesen lehangolt. Irigylem azokat, akik fiatalon - mondjuk középiskolában - megtalálják a társukat, és végig együttmaradnak. Bennük a "párkapcsolat" szó pozitív érzést vált ki. Akkor még én is így éreztem. Ma már elborzaszt, hogy a szeretet keresése közben mennyi gyűlöletet kell magunkba szívnunk, mennyi sebet kell elszenvednünk. Mintha nem is emberek lennénk, hanem sünök. Illedelmesen köszönünk egymásnak, gondoskdunk a körülöttünk levőkről, de egy óvatlan pillanatban - nem feltétlenül szándékosan, elég egy véletlen botlás - beleszúródunk a másikba.

Azt írtam neki, hogy aranyos lány, és örülök, hogy megismerhettem*. Ő azt válaszolta, hogy gyáva és gerinctelen vagyok. Már mindenki annyira csalódott, hogy mindenkiben a rosszindulatot látják. Legtöbbször az ügyetlenkedés és gonoszság ugyanazt a keréknyomot hagyja maga után.

(* folytatás: de nem működne)

Onnan tudod, hogy nem vagy jó költő, hogy felolvasást szerveznek a kortársaknak, és nem hívnak meg.

Tilos a doh!

Annyira rossz az arcmemóriám, hogy minden reggel megijedek a tükörtől.

I was doing things after they were cool, before it was cool.

Beszólás:

Ne menj busmanok közelébe, mert azok ilyen gyökereket esznek reggelire.

A faerkély varázsa. Ahogy mozognak a lépteid alatt a lécek. Kinyitod a rozsdás camping széket, és leülsz benne olyan ruhában, amit nem sajnálsz. Próbálsz illedelmes lenni, és gyufáról gyújtani a szivart. Végül körbenézel, nyugtázod, hogy nem lát senki, és a végét a gyertyához nyomod. Hiába fázol, igyekszel minél lassabban pöfékelni. A sarokban egy öreg grillsütő áll. Eljátszol a gondolattal, mennyit kellene kijárkálnod, hogy annyi hamu összegyűljön, mint amennyi az aljában pihen. Benn megy a tévé, hallótávolságon kívül. Elképzeled, hogyan szólhat, de a szereplők a fejedben a munkatársak hangjain kezdenek beszélni. Fogy, lassan már égeti az ujjad, a szád. Leteszed, óvatosan, nehogy rádfogják, hogy elnyomtad. Kinnhagyod, de amikor bemész, a ruhádban, a hajadban magaddal viszed. A fürdőt az új lakótárs foglalja. Jobb nem jut eszedbe, bemész a szobádba, az ágy szélére ülsz, és ízlelgeted az ajkadra kiült maradványokat.

Rá kellett jönnöm, hogy sok elhatározásom ott hiúsul meg, hogy eltelik egy nap. Felkelek, és ösztönből indulok neki a napnak, nem azokkal a gondolatokkal, amikkel lefeküdtem. Nekem is szükségem lenne egy videókazettára, mint a lánynak az "50 első randi" c. filmben. Aki olyan szétszórt, mint én, annak úgy kell kezelnie magát, mint egy agysérültnek, aki mindent elfelejt a következő napra. De végülis a régi mondás is erről szól: "Akinek nincs esze, legyen notesze." (Lehetőleg az éjjeli szekrényen, hogy lássa, amikor felébred.)

being pathetic is just part of being sympathetic

Ha nem mehetek oda, ahova szeretnék, ha nem csinálhatom azt, amit szeretnék, az nekem fogság. Hiába nincsenek rácsok.

Három évig haverkodtam egy sráccal, mire kiderült, hogy csak a képzeletbeli barátja vagyok...

Van, hogy huzamosabb ideig rossz a kedvem, mert úgy érzem, senki sem törődik velem. De egy idő után odajön hozzám valaki, és ezt mondja:
- Olyan régóta szomorkodsz, mosolyogj egy kicsit!
Ami röviden azt jelenti, hogy ő sem fog. Én meg mosolygok, hátha hamarabb elmegy a közelemből.

Ne hidd, hogy minden a pénz körül forog! Nem lehet mindent "megvásárolni"! Gondolj csak bele, ott vannak például a segélyszervezetek... Várj, ez mégsem olyan jó példa. Járhatsz minden nap ingyért takarítani az árvaházba, a kutya sem fog veled foglalkozni, de ha valami híresség vasárnap este a karosszékben aláfirkant egy csekket valami vagyonról, ami neki meg sem kottyan, rögtön az újságok címlapjára kerül. De ott van a művészet... Várj, nem, ez sem jó, mert a minőségi alapanyagokhoz rengeteg pénz kell. Festhetsz vacak festékkel, fotózhatsz rossz fényképezőgéppel, játszhatsz egy rozsdás gitáron, sosem éred el azt a minőséget, amit szeretnél. Ráadásul, ha saját pénzen kinyomtattatod a könyved, hamarabb meglesz, mint egy tehetséges költőé, aki éveket vár arra, hogy a kiadó megjelentesse a kötetét. De ott van a család... Ajj, ez sem jó példa, állítólag háromszázezer forint, csak hogy a szülészorvos kezelésbe vegyen, és akkor ez csak a kezdet, mert rengeteg pénz kell ahhoz, hogy a családnak megadhasd azt, amire szüksége van. Például, ha nem tudod finanszírozni, a gyereked nem fog tudni megfelelő iskolába járni, nem lesz jó állása, mint annak a gazdag ficsúrnak, akinek a szülei zsebből fizetik a tandíjat. Hülyeségeket beszélek, minden a pénz körül forog!

 Ha nincs Isten, akkor még nagyobb csoda az, amit véghez vitt.

(tek a nevében)

Szóval végső elkeseredésemben befizettem egy társkeresőre.
De nem mertem írni senkinek a csalódásaim miatt.
Egyszer csak felvett kedvencek közé egy lány, aki tetszett is.
Felvettem én is a kedvencek közé, hátha valami történik utána.
Nem történt semmi.
Írtam neki egy levelet.
Nem válaszolt.

Nem vágom. De tudjátok mit? Én már fáradt vagyok ezekhez a hülye játékokhoz. Inkább megtanulok osztódással szaporodni.